Köszi Petya! Nem akartunk túl hosszú videót készíteni (a figyelem fenntartása érdekében) - igyekeztünk tehát a lényeget megragadni, és ehhez már egyetlen összehasonlítás is elegedő volt, hiszen szembeötlő a különbség. Ha elérjük a 10 ezres megtekintést elárulom a kísérletben alkalmazott sebességet... ;)

Megvan a 10ezer

@@jatekmuhold hozzávetőlegesen 60 km/h. Képzeljük el, milyen markáns lehet a különbség 80, 100, 120 km/h esetén...! :o

A Vigyázat vasúti átjáró című dokumentumfilmben egy mozdonyvezető mondja, hogy egy 1500 tonnás tehervonat fékútja legalább 1km.

@@zoltansomogyi1968 Szerintem ezek mind érdekes anyagok, nemcsak akik nagyjából képben vannak, hanem a laikusoknak is, nyugodtan belefér a hosszabb epizód, 10-15 perce simán fenttartható a figyelem ilyen témáknál!

Sok iskolázatlan, tanulatlan és türelmetlen ember él e világon. Szomorú tény, de nem meglepő.

Ha csak azt nem tudnák....

Senkiben nem vetődik fel a két jármű közötti súlykülönbség? Az autó kb 2 tonna a villanymozdony magában 80 tonna. Nincs értelme összehasonlítani és a súlyt is hozzászámolva a vonat hatékonyabban lassít. Körülbelül tízszer olyan távon áll meg 40-szer akkora súllyal (ha csak a mozdony tömegét számoljuk) mint az autó.

@@dankojozsef89 az összehasonlításhoz a jogalapot éppen az adja, hogy ebbe sokan nem gondolnak bele. Ha megtennék, akkor eszükbe nem jutna bepróbálkozni átmenni a vonat előtt.

ez melyik vonal?

Esetleg a vasúti átjáró piros fényjelzése mellett még adhatna ki hangjelzést is, hogy a vakoknak is felhívja a figyelmet a vonatra és legalább vezetés közben észre vegyék. 😁

A szerencsésebb időkben volt is nagy kolomp a sorompók felett, amikor engedték le a sorompót, elég nagy zajt csapott. Más, normálisabb országokban még most is van olyan.

Jó nagy barom vagy... Egy ekkora dögöt hogy nem tudsz észrevenni? Mit kéne ezen változtatni? Tökmindegy milyen színe van, ha úgy se veszed észre...

Te sem jártál még Rákosrendezőn. :D Mondanám, hogy ott a kocsma mellette, de hát az sem kompatibilis az autóval.

Ne feledjük azt is, hogy az a kis vastömb amit lecsúsztattak a rögtönzött sínen sokkal nagyobb felületen érintkezik (és nyilván sokkal kisebb tömeggel) mint egy vonat kerekei A vonatkerék általában mindösszesen kb 1cm²-en érintkezik a sínnel Legyen a példa egy szili, 80t 8 kerékkel, összesen 8cm²-en oszlik el az az irgalmatlan tömeg, 1cm²-n 10 tonna. De persze az is igaz hogy minél nagyobb erővel (súllyal) nyomnak össze két felületet, annál nagyobb lesz a súrlódási tényező, de attól még 120-ról nem fog megállni a vonat egy szempillantásra.

@@saxus Valóban nem. Viszont volt részem a KCSV6, KCSV7 felújításában, a G2-es metrót is láttam alulról, emeltem szét BDVmot-ot, javítottam T5C5K2M utastéri alkatrészeket és nem mellesleg 2006 óta furgonozom átlag 4 lapos közép-magas gépekkel, de jártam 6 lapos 35S14-es Iveco-val is vidéken, Pesten egyaránt.

@@gyuridosa5188 ez remek, de mi köze annak, hogy meddig tarthatóak zárva a sorompók?

@@saxus A türelmetlenség. Igazából csak annyi, hogy egyesek nem képesek kivárni azt a néhány percet sem...

Akkor ezt kapd ki! 2019. április 28., vasárnap, kora du. Magyarország, 38. sz. főút 7-8. kmszelvény közötti vasúti átjáró Tokajtól Tarcal felé. Félkaros csapórudas fénysorompó. Egy kiválóan sikerült hétvége után hazafelé szerettem volna oszkározni (telekocsi) Budapest felé, és a sofőrrel látszólag minden rendben is volt, azonban amikor a vasúti átjáróhoz értünk, már távolról látszott, hogy pirosra vált, erre a sofőröm nemhogy az ilyenkor lakott területen kívül kötelezően előírt 40 km/h-s sebességkorlátozást nem veszi figyelembe, hanem felkapcsol, és őrült módra gázt ad, és nem zavarja, hogy a fizető utasa vagyok, akiért felelősséggel tartozik, de 110 km/h-val szaggat át a vasúti átjárón, centikkel megúszva, hogy leszaggassuk a csapórudat! Centikkel! ☝🏻😳 Mondanom sem kell, hogy nem fizettem ki, ellenben hamar kiszálltam és jelentettem a sofőrt az Oszkár-nál, ennyit tudtam tenni, de életemben nem voltam olyan halálfélelemben, mint ott és akkor! 😲 Szóval most akkor gondold át és |értékeld újra iménti véleményedet! 👀

​@@MPM_Matza 40km/h-s határt már eltörölték, csak akkor kell az átkelőnél lassítani, ha van erre utasító tábla. Egyébként a j.k.a az ilyen embereknek, remélem ki is zárták az appból, sajnos el tudom képzelni, hogy anno az uber sofőrök is megcsinálták uagyanezt. A magyarok jó nagy része túl hülye ezt felfogni, hogy más is ül a kocsiban, illetve jön szembe az úton...

@@MPM_Matz Megúsztad ezt, egy baro...om volt az a sofőr...! sajnos vannak ilyenek, reméljük, legközelebb saját magát viszi az érkező vonat elé, és nem mást, téged.. Te már biztos nem ülsz be mellé... helyes..Én meg is vertem volna szerintem..

Rengetegen vannak akik így gondolkoznak... Azokból is lesz a baleset.

Sajna én a gyalogosok lustaság látom napi szinten,hogy nem képesek a peron közepéig elsétálni a feljáróhoz hanem a peron végén a sínen járnak át,aztán évi 2-3embernek nincs szerencséje

​@@koszegiandras Még ha évi 2-3 lenne csak... A Székesfehérvár-Repülőtér megállóhely (mostmár Maroshegy) mellett rengetegen mennek át tilosban a Rádió lakótelepről, mert úgy közelebb van a 11-es busz megállója (kb. 150-200m-el egyébként). Ott rengeteg embernek nincs szerencséje...

@@vikcsuni most nem tudom a pontos statisztikát itt Dunakeszin, de eddig 2 gázolásról hallottam és a Dunakeszi-Gyártelepi állomásra járok

Akkor nem a szabd jelzést kell megvárni?

Gibraltárban a repülőtéri légi forgalom keresztezi a közutat. Csak az érdekesség kedvéért.

Ha nem működik a lámpa vagy nem látod hogy mit mutat akkor megállsz és elnézel előbb az egyik majd a másik irányba, és ha nem jön semmi akkor átmész.

Soha ne ülj olyan járműbe, amit te vezetsz...

Pontosan ! Jol mondod... ezt a videót ( bejátszást ) egy olyan sofőr sem fogja megnézni, tekinteni, aki szeret szabálytalankodni.. ! Ez a valóság.. értelmetlen ez is..

Milyen pótokat? XD

Mondtam már Zolika gyógyszerre ne igyál ...

És az mit változtat? 15 km/h-nán is a vonat lesz a "vesztes". Mire kialakul a fékhatás, az 1-2 másodperc. Ráhúzod a fékezőszelepet, az kiengedi a fővezeték nyomását, a nyomáscsökkenés vezérli a kormányszelepeket, a kormányszelep ráengedi a léghengerekre a tárolt levegőt...

@@balazsbalint5528 minél magasabb a sebesség annál kisebb a relatív szerepe a reakcióidőknek, meg elrettentés jobban működik hogyha jelen esetben lehet tudni hogy 40-ről fékeztünk (amennyivel a vadabb rolleresek mennek)

@@Kiborg23 gondolom nem nehéz elképzelni. Egy hév szerelvény 90 méteren áll meg vészfékezéskor 60-ról.

Markáns különbség akkor sincs ha tárcsafékes. A súlyán az sem változtat :) Ráadásul az állomány nagyrésze tuskófékes, tehát ezzel érdemesebb általánosítani.

szerintem a vasúti szerelvények jelentős részét tuskós fékkel fékezik, csupán az egységek mérete lett kisebb az évek alatt pont budapesten gyártják fél európa munkahengereit, utánállítóit, féktuskóit

@@lorincpataki7078 pedig van különbség, akár jelentős is. Ha még dinamikus fék is társul mellé, az tovább rövidíti a fékutat. Ugyanis ami a vonat tömege mellett még számít az az, hogy a fék berendezés mekkora fékerőt tud kifejteni. Nyilván így sem mérhető össze egy személygépkocsi féktávjával, de meglepődnél, mire képesek a modern vasúti járművek.

@@laszlo4919 jóval nagyobb a tárcsafék aránya, mint gondolnád. Már tehervonatokon is megtalálható. Ahogy a műanyag (kompozit) féktuskók is, amiknek más a súrlódási együtthatója. A vonat tömege csak egy tényező, ami a fékút szempontjából még számít az a megfékezettség, az átvihető fékerő értéke (amit a tapadási súrlódás, ami függ a tengelyre jutó tömegtől is, nagyban befolyásol). A film kb. általános iskolai szintre van leegyszerűsítve.

Worst case: mindig a legrosszabb kimenetelű esettel példálózzunk, hogy átmenjen a lényeg! A mozdonyon lévő vérfoltok jó eszköz volt a videón, mellé lehetett volna még egy homályosított levágott fej, kéz, láb stb. fotót is mutatni, egy kalauz, vagy mozdonyvezető, aki részese volt már vasúti balesetnek, elmesélhetné, hogy a baleset hatására évek óta nem alszik rendesen... Stb.

Minek? Kb akkora a fékezési eredménye mint egy szgk-é súlytól független. Ott 12 kerék fékez nem kicsit

gratulálok, te megérett vagy a pusztulásra, körbe ne nézz, csak hajts a sinekre, megérdemled

A legtöbb baleset a jól működő fénysorompónál történik! A nem biztosított átjáróknál nagyon ritka a baleset. Te ne hallgass a "népnevelésre" minél hamarabb menj a vonat elé!

teljesen egyetértek! INFRASTRUKTÚRÁT kell fejleszteni. Megszűntetni a szintbeli kereszteződéseket, aluljárókkal, felüljárókkal, nem érdekel mennyibe kerülne, minden emberélet megérdemli, hogy ha egyszer figyelmetlen, hibázik, legyen védelem! SŐT, ha valaki direkt akar a síneken meghalni, azt is akadályozni kell, INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSSEL: MÁV, ezt neked kell megtenni, ez a te sarad, folyton tolod a felelősséget!

A balesetek 30%-a történik biztosítatlan átjáróban.

@@h3ctorUwU aki úgy gondolja, hogy ártatlan emberek megérdemlik a halált egy baleset, emberi mulasztás miatt, annak pszichiátrián van a helye. Ön közveszélyes.

Az idióta embereknek, akik szarnak bele, nekik nem egyértelmű és nem tudják alapból.

Valóban nem, hanem a legtöbbször figyelmetlenségből. :( :) De éppen azért készítettük ezt a kisfilmet, hogy vasúti átjáróhoz közeledve minél többeknek eszébe jusson majd mostantól, hogy muszáj alaposan szétnézni, mert: ...a vonat biztosan nem tudja kiküszöbölni a hibánkat! ;)

@@zoltansomogyi1968 csak úgy tudná kiküszöbölni, ha külön szinten haladna. Nagyon hasznos egyébként a videó, köszönjük!

Zseni vagy egyedül vagy segítettek ?

De a tehetetlen tömeg is arányosan nagyobb lesz, amit lassítani kell. A Newton egyenlet: (1) m*a=-mu*m*g, ahol m a fékezendő tömeg, a a gyorsulás (negatív, értelemszerűen), mu a súrlódási tényező, g pedig a földfelszíni gravitációs gyorsulás. Ez egyszerűsítető m-mel, így (2) a=-mu*g. Egy egyenletesen gyorsuló (lassuló) pontra: (3) s=(a*t^2)/2, ahol s a megtett út a megállásig és t az ehhez szükséges idő, és (4) v=a*t, ahol v a kezdősebesség. Az időt kifejezve (4)-ből és visszahelyettesítve (3)-ba (5) s=(v^2)/(2*a), amibe behelyettesítve a gyorsulást (2)-ből s=(v^2)/(2*mu*g). Magyarán a fékút arányos lesz a kezdősebesség négyzetével, ami már maga iselég rémes dolog, és fordítottan arányos a súrlódási tényezővel. A kísérletben kiderült, hogy a vonatnál a vas a vason mu_v=0.1, az autónál a gumi a betonon mu_a=0.8-0.9 körüli értéket ad. Tehát arányosan ennyivel hosszabb is lesz a fékút, úgy, hogy közben valójában elhanyagoltunk egy csomó apróságot, ami még tovább rontja a vonat fékezési lehetőségeit.

@@barsanyibela4027 1:00-ál ez a következtetés hangzik el: " A vonatok tömege jóval nagyobb mint a gépjárműveké, igy aztán a fékútjuk is a sokszorosa." Én erre kérdezettem rá.

A probléma annyi, hogy a fékút egy sok tényezőből összeálló adat, amiből úgyis a "legszűkebb keresztmetszet" diktálja a tutit. Ez pedig szinte minden esetben a tapadás, vagyis a súrlódási tényező. Ha megnézed, a legdurvább fékekkel felszerelt autóknál is, ha satuzol, az ABS elkezd dolgozni, ami nyilván annak a jele, hogy a kerekek tapadási határát meghaladja a fékezőerő, amivel a fékrendszer bír. A kamionok, amik igazából a közúti járművek közül a legközelebb állnak a vonatokhoz, még ők is nagyságrendekkel rövidebb fékúttal rendelkeznek, mint ez utóbbiak. Egy átlagos 30-40 tonnás szerelvény fékútja, még ha biztosan is meghaladja egy autóét, annál nem iszonyatosan sokkal hosszab. Ez azért van, mert itt is a gumikerék az aszfaltra azért relatíve hatékonyan át tudja vinni a fékezőerőt, amit a hatalmas tárcsáktól kap. De sajnos a vonatoknál nem igazán a tömeg számít (amihez persze akkora fékrendszert lehet tervezni, amekkorát csak akarunk, mivel a tömegcsökkentés nem annyira számít, de hát), hanem sajnos a rendkívül alancsony súrlódási tényező, fényes acél a fényes acélon, gondoljunk bele, milyen lehet et esős időben... Egyébként léteznek már mágneses sínfékek, amik megbízhatóan működnek mindenféle időjárásban, illetve sokkal jobb a "tapadásuk", viszont nem tudom, hogy miért ninncsenek nagyon elterjedve, nem vagyok nagyon jártas vonatos körökben.

@@petyo_ Sínféket jellemzően személyvonatokra raknak, mert ott értékesebb az árú, nehézkes a pótlása, valamint a karbantartás is egy kézben van. Plusz a 120 km/h feletti sebességeknél máshogy nem biztos, hogy megvan a kellő megfékezettség. De a sínféket sem lehet akárhol használni, mert ha elakad, kisiklasz.

"Attól, hogy nagyobb a tömeg, miért nagyobb a fékút?" Nem a nagyobb tömeg miatt hosszabb a fékút. Ha felírod a súrlódó test mozgásegyenletét és átrendezed, akkor a tömeg teljesen kiesik, csak a súrlódási együttható marad, mint változó, amiatt szignifikánsan hosszabb a fékút.