Nagyon köszönöm, sokkal több műszaki részlet érdekelt volna, akár a konkrét kallantyúk feladatának elmondása is, hálásan kösz az összefoglalót, még több ilyen infó jöhetne. A vasút valahol műszaki gyönyörűség is, sőt! Hasonlóan a repüléshez, ez a szelete kihagyhatatlan. A magam részéről forgóváz és felsővezeték mániás vagyok minden más mellett is ami érdekes lehet - és lévén vasút, tkp. MINDEN érdekes és kihagyhatatlan. :-)

🤣

@@CalculatorWish Szóojáték, de általában jó és tartós gépek

Ugyanaz az ok amiert a felsovezetekhez sem megyunk kozel. Bocsi igen valoban a vagasnal kenyszerusegbol kellett megnyesnem

"hogyan ellenőrzik nincs-e valami szivárgás a gépből működés közben" Gondolom a fűtőházi szerelők megnézik, és a hiba megjelenése előtt rendbe rakják (gonolom arra felé a mozdonyvezetőnek csak a vezetéssel kell foglalkoznia). Mivel szabadon himbálózik kistúlzással a betáp vezeték az áramszedőről, 5:11- feltételezem az a 25kV-os szigetelő a géptetőről.

@@cobraelflapunk Azok nem 25kV-os csatlakozások, a háromfázisú trakciómotorok 4 eres áramkörei de lehet DC motor is, ennyire nem vágom, azok feszültség fokozatai, 1-2kV? 100-800A! Ott azt simán lehetett volna szigetelni, érthetetlen, hogy miért nem tették? A '60-as években a 120kV (ma 132kV) vezetékeket már tudták szigetelni. Így volt tuti biztonságos.

@@Zoli049 Hát, szerintem a gyártás korában azért a szockó országok, nem igazán járhattak a nagyfeszültségű szigetelés tudományának a csúcsán! Ezért sok helyütt a gépházon belül még a poros és meleg környezet ellenére is olcsóbb lehetett a mostani jelölésrendszer szerinti IP00-s védettség "nélküli" fokozat kialakítása (magyarül nem menj oda) minthogy vákuumtechnikai szigetelési módot, vagy akkor még nem elterjedt gumi és műanyag szigetelőket használtak volna. És mivel Bence a hiánygazdaságot is említette, illetve azt, hogy könnyű megoldást kerestek (ugye az olajszigetelés és hűtés is agyben kilőve), ez ilyen módon csapódott le az implementálásban.

Jav.: 2200 kW.

@@nekati_rojogo-1 igen köszi, javítva.

Szliliben 2 motor van a Laminaban 4 Szili BB - 1 motor - 1 forgóváz számára. Laminátka Bo Bo - tehát 1-1 motor 1-1 tengeyt hajt...

A géptérbe vezető ajtó egy kapcsolóval van ellátva. Tehás ha üzem alatt kinytódik az ajtó - azonnal kikapcsol az egész rendszer. Az új mozdonyokba - Taurus, Vectron, de pl. a cseh Cargo 363.5 újított Eson már lehet áram alatt bemenni a géptérbe.

Az ajtó nyitható !!! Csak egy mikrokapcsoló van rajta ami felel azért hogy leesik a szedő !!!!

@@barbiebarbie2063 így van. Pl baleset esetén

Én nem látok 25kV-os szigetelőt.

​@@Zoli0495:08-nál a kép bal felső sarkánál jelenik meg a 25kV-os bevezető porcelán, aminek a belsejében kerül bevezetésre a tetővezetékről a felsővezeték feszültség.

@@c44-9wge8 👍 Ott a pont. De az szigeteltnek tűnik. Ami Bence felé van, ott nem értem miért nem szigetelt? Pedig normális szerelés.

Nagyon sok égett meg, sok balesetes laminátkáról tudunk?

@@user-mp8zn1rt1i Annyira nincsen sok, de ha kigyullad,mire a tűzoltók kiérnek,addigra főkeretig leég gépezet.

Nincs hálózati szinkronkövetés, gondolom én...

@@Zoli049 És egy ázisnál minek az

Bocsi:egy fázisnál minek az?

@@janoskovacs7624 (szerkesztés?) Halad a gép, pörög a generátor / dinamó hajtó motor, kapkod fel 100A-t, 2,5MW, történik egy 120°-os fázisszög eltolás, gondolom nem tolerálja valami, esetleg a triak, vagy a korhű tirisztor? Passzolom. A litván vasút végig egy fázist használ, a MÁV nem tudom.

@@janoskovacs7624 Fázishatár azért fázishatár, mert két különböző fázis találkozna. Ha nem lenne maga a fázishatár (az a szánszerkezet) egy szigetelt eszköz. De még ha ugyanolyan két fázisfeszültség is találkozna, munkavédelmi szempontból akkor is szükség lenne rá. Csak akkor azt nem ildomos fázishatárnak nevezni, mind inkább csak szakaszhatárnak (ellátási határnak).

Igaz Márklár.

A magánvasutak csak tehervonatokkal dolgoznak.

Annak már megvan a maga kora. Személyszállításban még tartalékként használják, de a Panter, Elefant és Kiss motorvonatok kiszorították a gépeket. Sok már selejtezés után ... De 70-es 80-as és 90. években a Cesko és Szlovákia teruletén ahol 25 kV-or áramnem van a villamosított szakazokon az volt egyeduli gép ami mindent húzot (a 242 plecháčokkal egyutt)

@@Viliam1974sol koszono,

Valószínű. Nem neked: A fázishatár olyan egyébként kiszigetelt szakasz lenne, ami alatt amúgy a fennhagyott áramszedő probléma nélkül át tudna haladni, csak mivel ez egy drága felsővezetéki alkatrész, és ott ívelgetések léphetnek fel, kímélése (és az áramszedő kímélése) céljából gondolom utasításba van adva az áramszedő levétele. Illetve jelölik is a fázishatár helyét, hogy alatta ne akarjon megállni a villanymozdony, különben csapdába kerül, aztán jöhet a kitolás alóla, mivel ott nincs feszültség. A fázishatárra pedig azért van szükség, mert a nyílt pályán a felsővezeték-rendszer két, olyan távoli állomásról van feszültséggel ellátva, ahol a van villamos kitáplálás van. Ha ezek valahol a nyílt pályán találkoznak, valószínüleg "csattanás" lenne, mert egyáltalán nem biztos, hogy a két 25 kV-os feszültség (fázis) ugyanolyan pillanatnyi értékű (fázisú, fázishelyzetű). Ez meg ugye azért van - mert lévén 25 kV 50 Hz váltakozófeszültségről van szó - a feszültség pillanatnyi "polaritása" (+, vagy mínusz, ami másodpercenként 100-szor átvált egymás között) és a nagysága (ami szintén az 50 Hz-es változási gyakoriságnak megfelelően folyamatosan változik is a poaritásváltások közötti időtartamokban) egy állandó értékkel eltérhetnek egymástól. Szélsőséges esetben előfordulhat, hogy a nyílt pálya fázishatárához egyik irányból érkezik a 25 kV, a szemközti irányból pedig egy másik 25 kV. És a kettő különböző fázis között az előző bekezdésben említett állandó feszültségkülönbség pedig elérheti akár a 43 kV-ot is. És mivel ezen feszültségek egy-egy kapcsa a sínen keresztül már össze van kötve, és a fázisok pedig fázishatár (korábban írtam, ez szigeteltés) nélkül találkoznának, akkor ott zárlet lenne. De amikor nem a munkavezeték esetében, hanem az azt tápláló vezetékrendszeren függesztenek fel két olyan vezetéket, ahol két különböző betáplálási irány van, vagy lehet, ott pedig kettőzött (egymással sorosan kapcsolt) feszítőszigetelőket lehet látni. De javítson ki valaki, aki ebben dolgozik és nem így van. Egy öreg szakmabelitől hallottam, hogy egyébként még a 43 kV-tól is nagyobb (kb. 60-70 kV) fázisfeszültség is ki tud alakulni a hálózat és a villanymozdony (mint fogysztó) közötti kölcsönhatás révén bizonyos oszcillációk miatt. De ez már egy más kérdés.

A 240-es gépek mellet 242 "plecháč" gépek voltak gyártva. 242 "pléhes" versió a laminátkanak A gépezet ugyanaz

S 699.O minha párhuzamos sorsa volt mint M 63-nak

Igazad van. Én nem értek hozzá, de mivel a géptér szemmel láthatóan úgy épül fel, hogy nincsen megakadályozva a közvetlen hozzáférés egy nyitható/levehető ajtóval (pl. forró felületek érintésétől), illetve semmilyen védelem nincs átívelés, ívkifúvás, fröccsenő olaj, forró közegek elszabadulásától, ezért lehet. Meg azért, hogy mint B. mondta, nagyon szűk a járható rész. Azért láttam ott olyan részeket, ahol a nagyfeszültség (olyan is, ami a felsővezetékkel közvetlen kapcsolatban van) a gépházban jelen van onnantól kezdve, hogy az áramszedőt felengedik.

De csak azért, mert az összes Magyarországon dolgozó Laminátka magánvasutaknál van, azok pedig csak tehervonatokkal dolgoznak.

@@MegaStinking mondjuk ez a gép pont nem egyszer húzott már ablakost. nemcsak különvonatot, húzta már a Regiojetet is....

Amit láthattál a műszerfal jobb oldalán kör alakú műszereket, azok minden bizonnyal még korabeliek, de a szögleteseket szerintem már valamikor a 80-as/90-es években építhették be. A sebességkijelző pedig még ennél is újabb, már csak azért is, mert LED-ek abban az időben még nemigen voltak - írom ezt úgy, hogy nem értek a mozdonyhoz.

LED kijelzők már bőven voltak a 80-as, 90-es években, ipari környezetben.