Timár Gábor: Tényleg van földtani kockázat Pakson? (Atomcsill, 2023.02.09.)

Рет қаралды 19,044

Күн бұрын

Előadó: Timár Gábor (ELTE TTK, Geofizikai és Űrtudományi Tanszék)
Cím: Tényleg van földtani kockázat Pakson?
Időpont: 2023.02.09.
Kivonat: Pakson a hetvenes években kezdték el Magyarország első atomerőművének építését. Az első blokk 1983-ban kezdte meg az áramtermelést, majd újabb három blokk csatlakozott hozzá. Az erőmű jelenleg az ország áramszükségletének mintegy negyven százalékát termeli meg. A négy blokk (egyszer már meghosszabbított) üzemideje a harmincas években jár le. A magyar parlament 2009-ben határozott további erőművi blokkok létesítéséről. A Paks-2-nek nevezett létesítmény megépítéséről a magyar és az orosz kormány 2014-ben írta alá a nemzetközi megállapodást. Az új erőmű tervezését és megépítését politikai, gazdasági és tudományos viták kísérik. Az Atomcsill előadás jellegéből adódóan csak a tudományos kérdésekkel foglalkozik. Ezek egyike az a felmerült aggály, hogy az erőmű tervezett helyszíne földrengés-veszélyes, alatta aktív törésvonal húzódik. Ezért geológiai és geofizikai vizsgálatokra került sor. Mik a Paks-2 projekt előkészítésének földtani vonatkozásai? Mi a jogi környezet, milyen kérdésekre kellett választ adni, és mik ezek a válaszok? Tényleg van aktív törésvonal Pakson? Igen, ezt megtalálta a kutatás. Milyen veszélyeket rejt ez magában, és hogyan kell kezelni ezeket?
További információ: atomcsill.elte....
Megjegyzés: a külső helyszínen technikai problémákkal küzdöttünk, ezért a felvétel minősége elmarad a mostanában elárttól. Köszönjük a megértő türelmet!

Пікірлер: 36

@revandarth999 Жыл бұрын

Fantasztikus előadó. Még kérünk.

@elteatomcsill8013 Жыл бұрын

Az Atomcsill weblapján (atomcsill.elte.hu) a korábbi felvételek előadók szerint is kereshetők. Ha itt rákeres Timár Gábor nevére, négy korábbi előadásának videófelvételét is megtalálja. dgy

@revandarth999 Жыл бұрын

@@elteatomcsill8013 Köszönöm szépen. Keresem.

@zohorvat Жыл бұрын

Köszönöm szépen az előadást, és annak megosztását. Érdekes volt. Sajnos nem tudok ilyeneken részt venni, de egy kis szabadidőben akár több részletben is megtekinthettem.

@lamdafilm Жыл бұрын

Végre egy jó előadó. Sok Atomcsill előadásban zavaros a kontextus, és értelmezhetetlenné válik az előadás. Hajrá, csak így tovább.

@jenohathazi920 Жыл бұрын

Nagyon köszönöm

@varigabor1 Жыл бұрын

Korrekt!

@lxathu Жыл бұрын

Köszönet! Nem vagyok atomenergiafób, de érdekesen baljós lett a vége az addig tartogatott hűtővíz kérdésével. Azt sugallja, amit a rossz nyelvek beszélnek, hogy megépíteni nem annyira, inkább csak építgetni a fő cél, illetve ha mégis megtörténik egyszer az üzembe helyezés, akkor meglesznek azok az erőből származó érvek, hogy semmi nem számít, csak menjen.

@elteatomcsill8013 Жыл бұрын

Egyetértünk. dgy

@balibambosz333 Жыл бұрын

- Itt a szomszéd városban,óriási méretű hőerőmű félig épített váza,omlik a gazba. Ez a bicskei hőerőmű,félig építve. A másik a Nagymarosi,azt félig építve, a Dunába temették. Most a félig épített Paks a jelszó. 3 a Magyar igazság! Végre lehet Magyarországnak 3db félig épített erőműve? Végre legalább egyet befejezhetne, a tudós,tudományos társaság...

@zoltannagy7651 Жыл бұрын

Az nem lehet, hogy egyszer ezt már levetítették? Vagy ugyanaz mindig lemegy GalileoWebcaston aztán atomcsilen? Na és 300 méterrel északabra helyezik a P2-öt vagy rá a piros vonalra gondolkodás nélkül?

@elteatomcsill8013 Жыл бұрын

Az Atomcsill előadásait az előre megadott csütörtökönként tartjuk, ekkor élőben közvetíti a galileowebcast. Utána egy hétig csak az ő facebook-oldalukon látható a felvétel. A következő pénteken (most kivételesen szombaton) kerül fel a videófelvétel az Atomcsill KZfaq-csatornájára is. Ezt nevezi a YT premiernek. Attól kezdve pedig az anyag folyamatosan látható. Ez már sok év óta így működik. Paks2 helyszínével és annak veszélyeivel kapcsolatban a tudomány emberei elvégezték a munkájukat, leírták az eredményt és a javaslataikat. A többi a kormányon múlik. dgy

Жыл бұрын

Gratulálok, Gábor, az előadáshoz. Érthető, a diák és térképek nagyon jól látható és értelmezhetők. Számomra végkifejletként egyértelmű, hogy Paks 2 nemcsak kockázatos, hanem jelentős környezetterheléssel is jár. És akkor még nem is volt szó a kiégett fűtőelemek biztonságos, emberi mérték szerint rendkívül hosszú tárolásáról (jelenleg, ha jól tudom a Bodai Aleurolit formáció területe (azóta a kőzetelnevezés változhatott) jöhet számításba. Tehát annak a területfelméréséről is lehetne egy ilyen nyilvános előadást tartani.

@LwDign Жыл бұрын

azt évek óta vizsgálják (meg még sokáig), egyelőre nem nyilvánosak az eredmények...

@gergelyszucs2628 Жыл бұрын

Kellene csinálni egy puffertavacskát, melynél a hőmérséklet felmehet 50 °C-ra, s később amikor lehűlt visszaengedhető.

@elteatomcsill8013 Жыл бұрын

Az előadásban elhangozottak az adatok, hogy a Duna másodpercenkénti vízhozamának hányad részét használja fel az eddigi négy atomerőművi blokk, illetve a tervezett újak. Ebből ki lehet számítani, hogy ha ezt a vizet tárolni akarjuk (egy forró nyáron akár több hétig vagy hónapig!), akkor ahhoz mekkora "tavacska" kellene. Félő, hogy elfoglalná a fél Alföldet. Másrészt annak a korlátozásnak, hogy a Dunába visszaengedett víz hőmérséklete nem haladhat meg egy kritikus értéket, nem ostoba bürokratikus, hanem nagyon is reális biológiai, ökológiai oka van: meg akarjuk akadályozni a vízi élőlények pusztulását vagy károsodását. Ezt a célt erőmű mellett elterülő, ötven fokon fortyogó "tavacska" nem szolgálná túlságosan hatékonyan. A paksi halászlé készítésének viszont ez nem túl higiénikus, és szerfelett drága módja lenne. Egy idő után persze már nem maradna a Dunában a lébe való halból egyetlen egy sem :( dgy

@CsImre Жыл бұрын

@@elteatomcsill8013 Hűtőtornyokat kellene építeni, akkor is ha drága.

@gergelyszucs2628 Жыл бұрын

@@elteatomcsill8013 Én egyáltalán nem egy hétig, hónapig, hanem kb. egy-2 napig gondoltam és nem a teljes hűtési kapacitását, hanem csak egy vészpuffert, az alacsony vízállások rövid idejű használatára. Halacskák nélkül, szűrten. :) Éljen a puffertavacskám! :)

@elteatomcsill8013 Жыл бұрын

@@gergelyszucs2628 Volt szerencsém evezni az erőmű kifolyó vizének a Dunába torkollásánál. Ez egy erősebb mellékfolyó befolyásának felel meg. Ennek vizét akár egy-két napig feltartóztatni - hát ehhez igen nagy "tavacska" kellene, főleg alföldi körülmények között. Egy ilyen forró "tavacska" a halak kiszűrése esetén is nagyon kellemetlen következményekkel járna a környezetre, és hatalmas, kietlen, élettelen, sivatagos vízfelületet jelentene. A megoldást a hűtőtornyok jelentik, idejében, előre betervezve. Valamint az új blokkoknak a régiektől jelentősebb távolságra helyezése, hogy ne a Dunának ugyanazt a részét terhelje hőjével a két erőmű. No meg az orosz szerződés mielőbbi felmondása, és tartós, megbízható, politikai zsarolástól mentes új szerződés nyugati partnerrel, az alapoktól kezdve. Ebben benne lenne a geofizikailag alaposan bevizsgált új helyszín is. dgy

@V_Atti Жыл бұрын

@@elteatomcsill8013 Teljesen egyetértek, de sajnos ezek a tudományos, műszaki érvek jelenleg ütköznek a politikai szempontokkal.

@xeraoh Жыл бұрын

7:23 - az igen okos és képzett emberek “hülyeségei” miatt lettek balesetek, akkor felvetődik a kérdés ezek után nem ugyanúgy képzett és okos emberek fognak ott dolgozni hanem talán robotok?

@elteatomcsill8013 Жыл бұрын

Előbb-utóbb valóban robotok fognak dolgozni minden veszélyes üzemben. Persze emberi távirányítással, de minden parancsot sokszorosan ellenőrizve, megismételve, visszakérdezve. Egy eléggé jól felkészített automata rendszer a potenciálisan veszélyes parancsot nem hajtja végre, hanem riadót fúj. Egyébként mindhárom nagy reaktorbaleset esetében a vészhelyzet nem a normál, automatika vezérelte üzemi működés alatt, hanem rendkívüli körülmények között jött létre. Fukusimában ezt a helyzetet egy külső esemény, egy természeti katasztrófa, majd annak előre nem látott következménye hozta létre. Csernobil és a Three Mile Islandi erőmű esetében az operátorok szándékosan (egy kísérlet kedvéért, illetve a jelzéseket félreértve) kikapcsolták a biztonsági berendezéseket. A balesetek elemzéséből sokat tanult a szakma. A mai biztonsági protokollok mellett már egyik eset sem fordulhatna elő. És persze folyamatosan elemzik a potenciális, a gyakorlatban még elő nem fordult vészhelyzeteket is, hogy azokra is felkészítsék az operátorokat és az automatikát. dgy

@palkiss6746 Жыл бұрын

Lebukott: 3:49 Ez egy robot!😁

@Gabi2134 Жыл бұрын

Érdekes előadás, de a vízlépcsőben nincs igaza, azt meg kellene építeni

@whoknowsthefuture Жыл бұрын

Nem lehetne azt a hulladékhőt még valahogy hasznosítani? Másoknak megéri keservesen fúrni a mélybe, hogy egy kis meleg vizet találjanak.

@elteatomcsill8013 Жыл бұрын

Tudtommal nagyon nem érné meg. A fúrt kutak hévize igen meleg. Itt viszont csak 30-40 fokos vízről van szó, igen nagy mennyiségben. Rengeteg vizet kellene elvezetni, felhasználni, visszavezetni. Ez a hő igen "híg". Bár lehet, hogy egyszer még hasznosítani fogják. Megjegyzés: azért képzelje el azt a szitut, amikor a "sötétzöldek" kampányt indítanak, hogy senki se vegyen az atomerőmű hűtővizével fűtött üvegházakból származó zöldségekből, hiszen azok "nukleárisak". Holott az erőmű harmadik hűtőkörébe egyetlen radioaktív atom sem kerül bele. De az igen tisztelt publikum soha nem a logikus gondolkodásról volt híres... dgy

@whoknowsthefuture Жыл бұрын

@@elteatomcsill8013 Köszönöm. A "sötétzöldek" tetszik, még nem hallottam ezt a szót, de megtanulom!😉

@NyuggerJozsi Жыл бұрын

@@elteatomcsill8013 Hőszivattyúval sem érné meg? Azzal meg lehetne emeleni a víz hőmérsékletét és ezáltal az energiasűrűségét, gazdaságosabban szállítható lenne.