Elképzelhetetlen videók alatt talàlok rád 😀 elképzelhetetlenül érdekes ember lehetsz a videók alatt adott kommentjeid alapján.

@@dutrasbence *Az érdekes kifejezés túlzás. Engem sok minden érdekel. Persze ettől okos nem leszek, de legalább lekötnek a dolgok.*

Ez nem ennyire egyszerű. A Me-109 és az FW-190 inkább kiegészítették egymást, mivel a FW-190 BMW motorja nagyobb magasságokban rohamosan vesztett a teljesítményéből, míg a Me-109 DB601-es és DB605-ös motorja a magasabb, a bombázókötelékek által használt magasságokban is nagyjából megőrizte a teljesítményét. Nem véletlen, hogy a FW-190D sorozatokba már Jumo motorokat tettek, akárcsak a TA-152H-ba, bár Kurt Tank - aki a FW-190-es és az annak utódját jelentő Ta-152-es gépcsaládot tervezte - a Ta-152-esekbe is DB motorokat szánt. De akkor a német ipar már nem tudta kielégíteni az összes igényt, így a Me-109-es mint bevált igáslovak prioritást élveztek, mert gyártásuk a bombázások ellenére is folyamatos volt. Nyilván lehet azt mondani, hogy a légcsavaros gépekre elég lett volna a Ta-152C alacsony és közepes magasságú támadó/vadász, a Ta-152H nagy magasságú vadász, illetve a Do-335-ös a közepes és nagy magasságú nehézvadász, amíg a lökhajtásos gépek teljesen kiszorítják a légcsavarosokat, de a felsorolt gépek még csak prototípus vagy előszéria formában léteztek. A front meg nem várt türelmesen, amíg a fejlesztés befejeződik. Addig abból kellett dolgozni, ami már többé-kevésbé bevált és rendelkezésre állt.

Azért ez nem teljesen pontos összehasonlítàs. Nem véletlenül nem a Fw alkotta a luftwaffe gerincét. Amiben jobb volt az valóban a tűzerő, végsebesség zuhanàsban(dive speed), csűrési sebesség (roll rate) és valamennyire kilàtàsban. Az első Anton 190-eseket emelkedési sebességben, fordulékonysàgban, függőleges irànyú manőverekben és vízszintes repülési sebességben(főleg nagy magassàgban) felülmúlta a 109-es. A későbbi D szériàs típusok màr interceptorként tényleg jobbak voltak, de nem sok készülhetett belőle. A pilótàk véleménye valójàban elég vegyes volt, sok pl ugyan rövid ideig repült az Fw-vel de vissza vàltott a Bf-re pont a manőverezhetősége miatt. A keleti fronton mondták főleg hogy a Focke wulf sokkal inkàbb megfelelt volna a szélesebb futómű elrendezés miatt, mivel a sokszor ingovànyos vagy havas kifutók nem kedveztek a keskenyebb, törékenyebb Bf futóknak. Méretileg a 190-es olyan 20%-al nagyobb mint a 109-es így nem nyújtott kissebb célpontot sem. A Messerschmit teljesen fém félhéj szerkezetű volt, fàt nem hasznàltak benne. Jelentősen valóban nem tudtak fejleszteni rajta mivel az F szériàtól kezdve az utolsó K4-ig ugyanazt a sàrkàny szerkezetet hasznàltàk, így aerodinamikailag elérték a hatàrait, amit a teljesítmény növelése sem tudott megoldani, ill. a hàború végén Németorszàg komoly nyersanyag hiànyban szenvedett, olaj és üzemanyag sem volt elég. A szellemi utódja az Me 262 lett, ami az előbb említett indokok miatt rendkívül megbízhatatlan volt, és persze maréknyi készülhetett belőle. Az utolsó időszakban csak pàr repülő szàzad harcolta ki magànak hogy kapjon belőle és legalàbb pàr ezer civil életét megmentsék a bombàzàstól (bàr ez màr nem tartozik ide). Egyébként mindenkinek ajànlom a "Felettünk a csillagos ég" című könyvet ha német pilóta oldalról is meg akarja ismerni a hàborút ;)

Nem semmi vagy!!! Nő létedre ! 😆

Való igaz, bár a légcsavar-lapátok számának növelésével és ellenforgó légcsavarokkal bizonyos szintig ellensúlyozható ez a hatás.

Úgy tudom, olyan 720 km/h az a határ, ahonnan már rohamosan csökken a dugattyús/légcsavaros meghajtás hatásfoka.

Kuznyecov NK-12 egy ékes példa a koaxális légcsavarra, egy olyan hajtómű egy kis vadászgépben nem tudom mire lehetne elég, de elképzelhető, hogy bírná a Mach 1-et ha a géptörzs is :)

@@balazs8790 Ezzel az a probléma, hogy még ha technikailag képes is lett volna Mach 1-re, mire az NK-12-es az 1950-es évek közepén megjelent, a MiG-19 már 1,35-szörös hangsebességre volt képes és már nagyban készült a Mach 2-es MiG-21-es.

@@Elfnethu Persze, igaz, de én csak mint elméleti lehetőséget vetettem fel.

A Douglas A-1 „Skyraider” tudtommal nem vadászrepülőgép volt, emellett azért nem került be a videóba, mert egy sikeres, hosszú életű típus volt, amelyből több ezer példányt gyártottak.

@@Elfnethu Szia. Még véletlenül sem kritikának szántam (tőlem mindig csak like-ot kapsz a videóidra), csak egy érdekes adaléknak szerettem volna hozzátenni.

"A" jellel nem is vadászgépnek készült. Azért lett egyszemélyes, mert rájöttek a háború végére, hogy a lövész csak súlyfelesleg a gépben. A Skyraider egy mindenes haditengerészeti támadógép volt, ami kivételesen "mindent is" tudott. :D Még torpedót is vetett volna, ha azt raknak alá (vagy vécékagylót). www.google.com/search?client=firefox-b-d&q=skyraider+toilet+bomb

Érdekes lenne.

Vannak érdekesebb gépek is egy teljesen közismert gépnél, mint a Spitfire, Messzer és Fóka. Mondjuk, hogy hogyan lett a Macchi MC.200-ból végül a 202-őn keresztül a 205-ös, vagy hasonlók. Na egy ilyen technikai fejlődés az, ami kimondottan érdekes lehet, és annyira nem közszájon forgó. A másik a motorcserés téma, ahol az eredeti gépnél sokkal jobb jött létre (olasz sárkányok német motorral, Mustang Allison-ról Merlin-re konverzió, LaGG-3-ból La-5 hogyan lett, vagy a zsákmányolt Spitfire német DB605-ös motorral.)

Elsősorban igyekszem kevésbé ismert típusokra koncentrálni: az Fw 190-esről már így is elérhetők komplett könyvek.

A Sea Dart több mint 60 éves, ezért én modernnek nem mondanám, de már gondolkoztam azon, hogy talán készíthetnék egy videót nem-konvencionális repülőgép-ötletekről.

Két repülőgép volt, ami sugárhajtású, hidroplán és vadászgép egyben. Mindkettő csak prototípus fázisig jutott. Az egyik a fent emíltett típus - és az egyetlen ami át is lépte a hangsebességet - a másik a Saunders-Roe SR.A/1. Három épült, kettő lezuhant. Egy máig megtekinthető a Southamptoni Solent Sky múzeumban. Én voltam ott, láttam személyesen, irdatlan nagy dög! :O Szuper kis múzeum, tele érdekességekkel, ha valaki dél-Angliában jár, érdemes megnézni.

Igen, ezt már egy másik néző is jelezte (ld. videó leírása), de sajnos utólag már nem tudom javítani.

háború után Aermacchi lett. és motorkerékpárgyár lett

@@foravar A cég a háború után is foglalkozott repülőgyártással, főként sugárhajtású kiképzőgépekkel és csatarepülőkkel. PL.: MB-326, MB-339, az Embraerrel közösen az AMX, vagy a Jakovlevvel közösen az M-345.

Olvasom. Köszönöm a helyreigazítást; frissítettem a videó leírását.

Ja, az nekem is feltűnt, a futómű azonnal árulkodik. Mondjuk jól szétszakadt az a masszív dög! :O

Több lehetőség van: a légcsavar-lapátok számának növelése, a lapátok hosszának csökkentése, két, egymással szembeforgó légcsavar alkalmazása vagy speciális alakú légcsavar-lapátok beépítése. Pl.: a videóban is elhangzik, hogy néhány típuson kettős légcsavart alkalmaztak, emellett ez a probléma a helikopterek rotorjainál is fellép: ezért van az ultrakönnyű helikoptereknek általában 2 lapátos rotorja, egy Mil Mi-26-osnak viszont 8 lapátja.

Kedves @@Elfnethu ! Köszönöm a választ !

A Skyraider-t valaki más is említette: a videóba azért nem került be, mert nem vadászrepülőgép, hagyományos kialakítású és mert igen sikeres típus volt, amelyből több ezer példányt gyártottak és évtizedeken át használták.

Az jó kis gép volt. A Westland Whirlwind sem lett volna rossz, ha elfelejtették volna a Rolls Royce Peregrine-t és Merlin-eket raknak bele.

@@Cuccos19 Nem bírt az angol ipar elég Merlint gyártani, hogy a Whirlwindnek is jusson. A Spitik és a négymotoros nehézbombázók (Lancaster, Halifax, stb.) felkajálták szinte a teljes gyártási kapacitást. Ezért is voltak akkora csúszások a Welkinnel (Whirlwind továbbgondolása és fejlesztése, nagy magasságra optimalizálva).

@@IGLArocknroll A Rolls Royce majdnem hogy manufaktúrális módon működött, így még az is csoda, amit így sikerült mennyiségre és minőségre letenni az asztalra. A Hurricane rajanogók most felhördülnek majd, de inkább a Whirlwindeknek kellett volna adni a Merlineket. A maga módján persze a Hurricane jó gép volt, kellett is oda akkor és amikor szükség volt rá, de a Whirlwind azért ütősebb gép lett volna. Meg mondjuk Peregrine helyett is Merlint gyártani...

​@@Cuccos19 Ez mondjuk tény. A Peregrine a maga betegségeivel nem volt épp a legkiforrottabb konstrukció, és ezen még az azt követő Vulture sem tudott javítani. Nem véletlen volt az, hogy '39-ben hagyták az összes többit a náthába, és teljes kapacitással Merlint kezdtek gyártani. Annak legalább értelme volt. Mondjuk arra kíváncsi lettem volna, hogy akkor milyen teljesítményt nyújtott volna a Whirlwind ha nem Peregrine-nel, hanem teszem azt a hasonló méretű de megbízhatóbb és erősebb Napier Dagger VIII motorral szerelik föl.

*Ha jól emlékszem az nagy magasságú elfogóvadász volt nehézbombázók ellen. Képes lett volna akár a B-29-eseket is leszedni, ha odáig került volna a sor. Abban a magasságban már nem tudtak repülni a szövetséges vadászgépek, így vadászkíséret nélkül szabad préda lett volna a TA-152 számára.*

Valóban elegánsabb a ta

@@szekereselektra1253 Azért volt, ami fel tudott addig repülni, csak azoknak nem volt elég nagy hatósugara

Való igaz, de a B-29-est eredetileg (1942-43 során) Európában is tervezték bevetni, a lényeg azonban az, amit a németek gondoltak. Az amerikaiak egy dezinformációs kampány keretében 1944-ben német nyelvű szórólapokat dobtak le, amelyben arra utaltak, hogy a típust Európában fogják használni. Szintén e program részeként 1944 márciusában a 41-36963 számú, "Hobo Queen" becenevű B-29-es az Amerikai Egyesült Államokból Angliába repült, ahol egymás után több repülőtéren megfordult, remélve, hogy a német légi felderítés észlelni fogja. Ez sikeres volt: a Völkischer Beobachter (a nácik hivatalos lapja) is írt az esetről.

Nem az első🙂

Erről nem is tudtam; mindig tanul valami újat az ember.

en.wikipedia.org/wiki/Republic_XF-84H_Thunderscreech

Igen, csak nyelvbotlás (vezérsík).

Nee, és tényleg! XDXD

Újra itt a reneszánszuk, COIN gépként (gerillák, felkelők elleni hadviselésre) jobb nem kell.

Tűzoltó repülőgép is létezik.

@@Miklos-gq3cc de én katonaira gondolok

@@benedekporpaczy6352 Van az amerikai egyesült államoknak katonai szállító repülőgépe ami légcsavaros ebben igazad van. Sőt még Magyarországnak is van ilyene.

@@Miklos-gq3cc Ez igaz. Rosszul fogalmaztam. Rendes csapásmérő repülőkre gondolok (coin repülők)

"Pl. a DO-152-öst "doszázötvenkettesnek" mondod" Ez nem jó példa, mivel "Do 152"-es nem hangzik el a videóban (lévén ilyen repülőgép sosem létezett). De tételezzük fel, hogy létezik: hol itt a hiba? Ha nem eredeti nyelven hangzik el a típus neve, akkor a Do 152-es "doszázötvenkettes". "szinte az összes idegen szót rosszul ejted, elharapod a végét, érthetetlenek..." Az egyetlen mellékelt példa nem volt valós, de erre - mondjuk a legrosszabb egy tucat példára - kérnék időkódot és főleg azt, hogy mi a probléma, mert enélkül nem tudom visszakeresni őket.

2:41-nél? Mert ott a következő hangzik el: "...vagy a németek rakétahajtású Me 163-asa..."

Ha bocsi akkor nem figyeltem

@@gzmakettvilag6203 A rakéta hajtómű is sugárhajtómű. A hatás-ellenhatás elvén működik. Egy irányba nagy sebességű gázSUGÁR amit kibocsát és így fejt ki tolóerőt. Tehát szerintem semmi gond ha sugárhajtásúnak nevezzük a Me163 repülőgépet!

Rövid távon (idén) nem tervezem (már így is túl sok videóval vagyok adós), aztán majd meglátom.

Semmi nem lett volna. Max tovább húzzák egy kicsit.

A gép maga kevés lett volna, ha sok van belőle akkor is. Üzemanyag, pilóta mind hiányzott akkor már és a szárazföldi hadakozásba nem volt szerepe. Max. egy bizonyos %-os veszteség elérése után a szövetséges légierő leállította volna a stratégiai bombázásokat. Tovább tartott volna pár hónappal a háború de ez sem biztos mert Hitler halála után az utód Dönitz már reálisan látta a lehetőségeket.

Ez egy jó kérdés. Értelemszerűen az idegen eredetű neveket nem lehet lefordítani (pl.: Claudius Honoré Désiré Dornier magyarul is Dornier), de a típusnév más tészta, pl.: a Do 335-öt egyszerűen a németek németül ejtik ki, de ez nem több egy betű és szám kombinációnál, amit azt gondolom, Magyarországon magyar nyelven lehet (kell?) kiejteni. Azt nem tudom, mi a helyesírásról döntő MTA Nyelvtudományi Intézet álláspontja, én mindenesetre az alábbi szabályt követem: ahogy esik úgy puffan (magyarul teljesen inkonzisztens vagyok).

"hiszen ki a fene látott már dízelmotort repülőben" Ömm... a szovjetek? Az ACs-30-ból több mint 1500 darabot gyártottak, ezek főként Pe-8 és Jer-2 típusú repülőgépeket hajtottak, de a háború utáni IL-12-esből is készült dízelhajtású darab (a prototípus pölö). Ezek mellett kis számban gyártottak M-40 típusú dízeleket is a szovjetek.

@@IGLArocknroll Köszönöm a kiegészítést.

Ki hogyan értelmezi a sikertelenséget. Számomra az hogy nem került sorozatgyártásba, azt jelzi, hogy nem vált sikeressé.

Miért? Egy amerikai vállalatról van szó, amely nevében (vagy az angol ABC-ben) nincsen "Ö" betű. Én eddig egyetlen ellenérvet hallottam: azért BÖing, mert az alapító neve eredetileg Wilhelm Edward Böing volt, de amikor Böing az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, a nevét William Edward Boeing-ra változtatta. Ez alapját a gyártó neve BOing. Ugyanez a helyzet az orosz Igor Ivanovics Szikorszkij helikopter-tervezővel is: amikor az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, a nevét Igor Sikorsky-ra változtatta, ezért a helikopter-gyártó neve helyesen Sikorsky, nem Szikorszkij.

@@Elfnethu De az "oe"-t "ö"-nek kell ejteni, nem?

@@ervinforever9953 Ez egy jó kérdés. Technikailag nem, mert az angol "OE" az Œ ligatúra átírása, de a Œ-ből származik az "Ö" is; a kiejtés valahol félúton van a kettő között: translate.google.com/#view=home&op=translate&sl=en&tl=hu&text=boeing