berakták a végére a kérésedre

kifejtened bovebben? milyen logikad?

Saját kérdésemre válaszolva, mivel kíváncsiságom türelmetlenséggel párosult rákerestem a neten. És igen egy módosított változata. :)

Eötvös Loránd nagyon sokféle gravitációs (és mágneses) kísérletet végzett. Az adott kísérlet céljától függően hol az eredeti Cavendish-inga javított változatát használta, hol a később róla elnevezett Eötvös-ingát. A Cavendish-inga esetén egy függőleges torziós szálon vízszintes ingarúd foroghat, és az ingaród két végére van erősítve két tömeg. Ezek tehát azonos magasságban helyezkednek el. Eötvös ingájánál azonban a rúd egyik végén levő tömeget lejjebb lógatják (kb fél-egy méteres távolsággal). Az Eötvös inga ezért a gravitációs tér függőleges irányú apró egyenetlenségeire is érzékeny, szemben az eredeti Cavendish-félével, illetve ennek Eötvös által érzékenyített változatával, amely csak a vízszintes irányú egyenetlenségeket észleli. Ez tette lehetővé, hogy az Eötvös-inga segítségével föld alatti tömegkoncentrációk (pl érc- vagy kőolaj-lelőhelyek) helyzetét is meghatározzák. Ezért terjedt el a geológiai kutatómunkában a terep fúrások előtti előzetes felmérésére az Eötvös-inga használata. A laboratóriumi mérések során az ingán levő tömegeket a közelükbe helyezett nagyobb testek (általában fémgolyók) tömegvonzásával térítik el. Kivéve Eötvös egyik speciális mérését, ami a gravitációs állandó pontos meghatározására irányult. Ebben az esetben Eötvös golyók helyett négyszögletes fémhasábokat használt a külső gravitációs terek keltésére. E mérés mögött rejlő számításokat igyekeztünk rekonstruálni, ezért számoltuk ki egy szögletes hasáb gravitációs terét. E munka melléktermékeként született meg a Laposföld gravitációs viszonyairól szóló cikk és előadás. dgy

nem tudtad, hogy ha a gravitációt szeretnéd bizonyítani, akkor a coriolis erő a kérésedre leáll? fordítva is így van, a foucault inga (ami csak egy egyszerű inga igazából) elengedésekor szintén leáll a gravitáció addig, amíg a kísérletet végzed.

@@larryn4219 Ön nem tudta, hogy ha ostobaságokat beszél, és rágalmazza a tudományt, attól még sem okos, sem szellemes nem lesz? A gravitációra és a Coriolis-erőre vonatkozó kísérletek és számítások több száz évesek. Olyan tudósok végezték őket (köztük pl Eötvös Loránd), akik valóban értettek a fizikához, és nem a netre posztoltak hülyeségeket. Ezért természetesen minden ilyen esetben figyelembe vették a fellépő erőhatásokat és relatív nagyságukat. Mindezek az ismeretek a középiskolai fizika tankönyvekben is megtalálhatók. Persze ehhez olvasni is kell, nem csak írni. dgy

Newtoni közelítésben, tehát a newtoni fizikán alapuló klasszikus gravitációelméletben igaz, az általános elativitáselméletben már nem igaz. Sok egyéb ok mellett azért is, mert az általános relativitáselmélet nem használja a gravitációs erő fogalmát. De általánosabban fogalmazva: ha tudjuk, hogy az A test hogyan mozog a B test gravitációs hatásának kitéve, illetve hogy ugyanez az A test hogyan mozog a C test gravitációs hatása alatt, akkor ha a B és a C test egyszerre van jelen, akkor az A test mozgását nem kaphatjuk meg e két, korábban már ismert mozgás alapján. A számolás sokkal bonyolultabb lesz, és az eredmény is durván eltérhet. A jelenség oka az Einstein-féle gravitációs egyenletek nemlineáris volta. dgy

@@elteatomcsill8013 akkor mit használ helyette- grav erő helyett-? Napfogyatkozáskor a nap és a hold grav- ja összeadódik-e?

@@andorbencsik9758 "akkor mit használ helyette- grav erő helyett-?" Kis lila kockákat - izé...: a téridő görbületét. Lásd pl a "Gravitáció és geometria" c. Atomcsill-előadást (2014.09.18.). "Napfogyatkozáskor a nap és a hold grav- ja összeadódik-e?" Nemcsak napfogyatkozáskor, hanem mindig. Vektoriálisan. dgy

Nem blama. Kísérlet, amely ezúttal nem sikerült. A tudomány így működik. Mindig sikeres akciók csak a mesében vannak. dgy

@@elteatomcsill8013 Megerősítem, villamosmérnökként.

@@elteatomcsill8013 Mi volt az oka, hogy az előadáson nem működött a műszer ?