Miért nincsenek használható csodafegyverek? [HADITECHNIKA]

Рет қаралды 40,355

4 жыл бұрын

Az ókortól napjainkig minden kornak megvolt a maga csodafegyvere, valójában azonban egyik sem teljesíti a csodafegyverek összes feltételét.
Tudsz olvasni? Akkor irány az elfnet.hu/
Nem tudsz olvasni? Akkor is, szépek a képek.
Nem is beszélsz magyarul? Akkor van egy jó hírem: most már igen.
A videókról: elfnet.hu/videoink.php

Пікірлер: 138

@konrad5775 4 жыл бұрын

Az atombomba egy olyan fegyver amit az elmúlt 75 évben nem kellett újra használni. Mert ahogy mondtad nem merik és ez képes egy átmeneti békés állapotot elérni. Ez pedig egy csoda.

@Roland3pont 2 жыл бұрын

Csípem ahogy gondolkodsz , nagyon jól csinálod a csatornád, gratulálok.

@kondorviktor 4 жыл бұрын

Csodafegyver magyarul is egy szó. Akusztikus egy ká. Ilyet csinálni nem lehetetlen, de elképzelhető, hogy a bevetés előtt el kell költözni a bolygóról.

@tibsim 11 күн бұрын

Szeretem a videóidat, de itt pontosítanék, és egy kicsit szemléletváltást javasolnék! Kezdjük néhány alapvetéssel! A wikipedia szerint, valamint az iskolákban is jellemzően ezt tanítják: A háború = "nagyméretű erőszakos összeütközés, fegyveres konfliktus." Ez hazugság! Van például egy mást is állító, a felforgatásról szóló wikipedia lap is, amely viszont szinte teljesen ismeretlen, a tartalmát egyáltalán nem tanítják az iskolában, és így fogalmaz a felforgatásról, mint hadviselési módról: "leginkább nem hadászati, hanem csak anyagi, és a pénz által biztosítható humán erőforrás szükséges hozzá, a nyílt társadalmakban pedig pusztán legitim tevékenységeken keresztül végig vihető." Tehát háborúzni, sőt, gyilkolni, kiirtani akár fegyverek, és fizikai erőszak nélkül is lehet? Igen, sőt, és többféle fegyvernélküli hadviselési mód is ismeretes, pl. a felforgatáson kívül a pszichológiai hadviselés, informatikai, gazdasági, az uszító nevető harmadik taktikája, vagy éppenséggel a hasbara (kommunikációs hadviselés). A háború művészete című hadtudományi kézikönyvben (i. e. 544 - i. e. 496) is kifejtik, hogy a háború célja általában nem a rombolás, és a gyilkolás, hanem a másik kihasználása, és kifosztása. Ha megölöd, akkor nem tudod kihasználni, ha lerombolod, elpusztítod azt, amije van, akkor nem tudod tőle elvenni. Ezért általánosságban arra kell törekedni, és olyan olyan módot kell használni, ami a legkevesebb pusztítással jár. Persze valamikor maga a gyilkolás is lehet fő cél, de a fegyvernélküli hadviselés ekkor is hatékonyabb, és ezért is elsőrendűbb. Szerintem tehát igenis van csodafegyver, amellyel éppen kiirtják nagyjából az egész emberiséget, ennek a neve hasbara. Ezt, és így kell beütni a google-ba, és az első találat: "Mi a hasbara" Az Ószövetségben (vagyis a zsidó vallásban) is találunk a fegyvernélküli hadviselésre útmutatást: például: Mózes V. 15/6 "Mert az Úr, a te Istened megáld téged, a miképen megmondotta néked; és sok népnek adsz zálogos kölcsönt, te pedig nem kérsz kölcsönt, és sok népen fogsz uralkodni, és te rajtad nem uralkodnak." A háború leghatékonyabb formája a fegyvernélküli hadviselés.

@Ezmiez99 4 жыл бұрын

Nem teljesen értem a logikáját a videónak. Miért kellene egy csodafegyvernek tömegesen előállíthatónak vagy éppen olcsónak lennie? Ha a csodafegyver azonnali kapitulációra késztet akkor édes mindegy mennyibe kerül (lásd atom bomba a második világháborúban). Ha elő tudnánk állítani egy fegyvert (csillagromboló a star warsból mint példa épp megfelel) nem tudom melyik ország nem kapitulálna miután látták pusztító erejét. A csodafegyver eldönt egy háborút mivel az ellenfél tehetetlen ellen. Ezért nem szükséges hogy millió számra legyen elérhető.

@Elfnethu 4 жыл бұрын

Pont azért, ami a Csillagok Háborúja filmekben történt. Ha van fegyver, amelyet bevetve az ellenség egyből kapitulál, akkor csak tönkre kell tenni a fegyvert azelőtt, hogy használhatnák, ami igen egyszerű, ha csupán egyetlen egy van belőle és elképesztően drága. A második világháborúban is a japánok nem azért kapituláltak, mert az Amerikai Egyesült Államok rendelkezett egyetlen atombombával, hanem azért, mert azt állították, hogy egy csomóval rendelkeznek (ami nem volt igaz, de kettő után a japánok is belátták, hogy ez nem folytatható).

@milanlaszlo3988 4 жыл бұрын

Az én vélaményem szerint a német hadiipar remekül müködött de a folyamatos bombázások mellett nem tudták az elvárt teljesítményt nyújtani

@engineermerasmus2810 4 жыл бұрын

A sturmtiger csövébe te vágtad be azt a hetzer t vagy eleve benne volt?

@Elfnethu 4 жыл бұрын

Hát fogalmazzunk úgy, hogy nem a saját lábán ment oda, de hagyjuk meg másnak is a felfedezés örömét. Amúgy itt van az eredeti: upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/42/Sturmtiger_abandoned_and_blown.jpg

@engineermerasmus2810 4 жыл бұрын

@@Elfnethu a sturmtiger mellesleg nem egy nehéz rakéta vető volt?

@Elfnethu 4 жыл бұрын

@@engineermerasmus2810 Hivatalosan rohamlövegként kategorizálták, gyakorlatilag egy nehéz önjáró mozsár (én nem nevezném rakétavetőnek, mert a főfegyver egy rakéta-póthajtású lőszert tüzelő mozsár volt). elfnet.hu/haditechnika/kulonlegesonjarolovegek/sturmpanzervi.php

@ineednochannelyoutube5384 3 жыл бұрын

@@Elfnethu A főfegyver egy tengeralattjáró ellen kifejlesztett mélységi bomba vető volt erediteleg, ha nem tévedek nagyot? Nem tudom egy ilyen fegyvert szárazföldön mi a nyavalyának hívna az ember.

@gaborkovacs5247 4 жыл бұрын

jó lett a vidi,lesz még haditechnikáról szóló videó ha lesz akkor az MBT,AFV.IFV -et is be tudnád mutatni ?

@Elfnethu 4 жыл бұрын

Tekintettel arra, hogy a csatornán szereplő videók több mint 50%-a haditechnikával foglalkozik, nem zárom ki, hogy a jövőben lesz még hasonló videó. Ha az MBT/AFV/IFV alatt a harckocsik és egyéb harcjárművek közötti különbséget érted, akkor igen, kb. 3 hónapja elkezdtem írni a szöveget egy videóhoz a harckocsi-típusokról, talán majd egyszer, a távoli jövőben eljutok a befejezéséig.

@engineermerasmus2810 4 жыл бұрын

@@Elfnethu A bombázók fejlődéséről is lehetne videó a1 vh s harckocsis videóhoz hasonlóan. Persze ez csak is a te döntésed!

@Elfnethu 4 жыл бұрын

@@engineermerasmus2810 A tervezett videók listája már így is rettenetesen hosszú, de oké, lehetőségként ezt is felírtam a végére.

@viktorgacsi9042 Жыл бұрын

@@Elfnethu az AFV és az IFV-nek mi a fel bontása?

@DarthSmithNegan 5 ай бұрын

Szia a Bismarckról nem tervezel egy külön videót esetleg egy Hájópakli vagy Flótapakli sorozatot hajókról egy hasonló sorozatot mint a páncélos pakli.

@82petres 4 жыл бұрын

Lockheed-Martin Athena: Ez részedről melléfogás szerintem, az athena (és társai) nem támadó, hanem védelmi fegyver. Olyat tud, amit más tipusú fegyver nem igazán: hajszálpontos és a lövedéke fénysebes. Igaz hogy gyenge, de rakéták és bombák ellen pont elég. Túlzás csodafegyvernek hívni, de nem nehéz belátni, hogy igen hasznos lehet.

@Elfnethu 4 жыл бұрын

A CIWS gépágyúk védelmi fegyverek; a remények szerint képesek rakéták megsemmisítésére egyetlen találattal, ezért számos típusa létezik és a legtöbb nagyméretű hadihajón alkalmazzák őket Az Athena még a gyártó reklámja szerint is csak improvizált, nem katonai felszerelés (nem irányított rakéta, civil drón, asztal egy hajó után húzott tutajon) megsemmisítésére képesek, amely verőfényes napsütésben egyenes vonalban halad, nem manőverezik és nem lő vissza. A kedvencem a 2017-es videójuk, amelyből hogy-hogynem kivágták azt a részt, amikor a fegyver (ki tudja mennyi ideig) támad és már egy lángoló drónt mutatnak. Egy tipikus rakéta akár 3-4-szeres hangsebességgel is haladhat: örülhetnek, ha képesek egyetlen másodpercig a célpontra fókuszálni, csakhogy a rendszer minimális hatótávolsága miatt az már régen késő, emellett a lézer egy sima ködgránáttal semlegesíthető, arról nem is beszélve, hogy számos modern harcjármű rendelkezik lézer besugárzás-jelző rendszerrel: a fegyver használója a tüzelés pillanatában elárulna magát. A lézerfegyverek emellett több további sebből is véreznek de a lényeg; oka van annak, hogy a modern harcteret gépágyúk és rakéták, nem pedig lézerfegyverek uralják.

@engineermerasmus2810 4 жыл бұрын

Csak egy gyors kérdés: mi a véleményed a VT1-2 höz hasonló futóművel hhmm "célozó" járművekről?

@Elfnethu 4 жыл бұрын

Én nem vagyok jó alany, mert a legtöbb furcsa harcjárművet szeretem és a Versuchsträger-nél kevés egyedibb típust találni. De komolyra fordítva a szót: A torony nélküli páncélvadászok, önjáró- és rohamlövegek a második világháborúban rendkívül sikeresnek bizonyultak és a japánok, németek és a svédek a hidegháború alatt is próbálkoztak hasonló típusokkal (mindhárman védekezésre tervezték a típusukat, a szovjet és kínai páncélosok áradata ellen). Véleményem szerint ezeknek három előnyös tulajdonságuk van: 1.: Építésük és üzemben tartásuk olcsóbb és kevesebb a hibalehetőség 2.: A frontpáncélzat rendkívüli mértékben megdönthető, növelve a védelmet 3.: A harcjármű kisebb méretű, könnyebben rejthető A gond az, hogy a modern taktika és stratégia egyre inkább a gyors, folyamatos mozgásra épül (egyik fent említett ország sem vetette be a típusait) és ma már az előnyeiknek nincs értelme: torony hiányában kevésbé sokoldalúak, menetből nem vagy csak korlátozottan tüzelhetnek, a modern lövedékek gyakorlatilag tetszőlegesen vastag páncélzaton átmennek és a statikus védvonalnak nincs esélye. Ha minden jól megy, előbb-utóbb (utóbb) csinálni fogok egy videót, amiben elmondom, hogy imádom a harckocsikat, de véleményem szerint maga a koncepció elavult, függetlenül attól, hogy van-e tornyuk. Persze lehet, hogy tévedek, de legjobb tudomásom szerint azóta egyetlen ország sem rendszeresített torony nélküli harckocsikat. (ettől függetlenül a torony nélküli páncélvadászok és rohamlövegek a kedvenceim).

@engineermerasmus2810 4 жыл бұрын

@@Elfnethu Én is az elavult szót használnám de a VT1-2 azért érdekes mert a futóművét használja a vizszintes célra tartáshoz. Egyépként szerintem az elmult 20 évben nem volt harckocsi csata pont ezért vagy ha volt az is elavult az új ellen történt.

@ineednochannelyoutube5384 3 жыл бұрын

A csodafegyver fő tulajdonsága az, hogy olyan gyökeresen változtatja meg a harcteret, hogy a fennálló paradigma nem képes rá választ adni, és kénytelen a hadviselés teljes módját megújjítani. Ennek lapján egyértelművé válik, hogy a csodafegyverek szükségszerűen önmagukat teszik elavulttá, azzal, hogy normává válnak. Első csodafegyver a hajítófegyverek, második a mezőgazdaság volt. Korunk csodafegyverei az öntöltő lőfegyver, a gépesített manőver egység, a repülőgép hordozó, és az atomfegyver, és talán a legfontosabb mind közül, a rádió. Ezek mindegyike gyökeresen megváltoztatta a hadviselés mikéntjét, és minden félt a használtaukra kényszerített.

@Elfnethu 3 жыл бұрын

A leírtak többségével egyetértek, néhánnyal azonban nem vagy nem teljesen. Néhány eszköz, például a nukleáris fegyverek, a nehéz repülőgép-hordozók vagy a kémműholdak rendkívül komplex fegyverek: technikailag bárki gyárthatja őket, ezáltal negligálhatja az ellenség hasonló eszközeit, de olyan jelentős pénzügyi, technológiai és ipari hátteret igényelnek, amire csupán néhány ország képes. Erre jó példa az Amerikai Egyesült Államok technológiai kémtevékenysége (a különböző szuper-repülőktől a műholdakon át minden, ami magas technológiát igényel). Az egyetlen ország, amely megközelítette ezt a szintet, azt a Szovjetunió volt, de utóbbi sem bírta a versenyt, ezért valamilyen szinten az USA ma is rendelkezik szuperfegyverrel (technikailag az információ nem fegyver, de nagyon hasznos). Ezek alapján el tudom képzelni, hogy a jövőben létrehozható olyan szuperfegyver, amelynek egyszerűen az ára miatt nem lesz ellenfele (például egy, a Földtől messze keringő fegyver). Ha jól emlékszem, a videóban is említettem, hogy én a vízi járműveket nem sorolom a szuper-fegyverek közé, hiszen mélyen a kontinensen belsejében található országokra nem veszélyesek (emellett maguk is igen sebezhetők - a kínaiak például kevesebb hordozóval rendelkeznek, ezért kifejlesztettek kifejezetten repülőgép-hordozók elleni rakétákat). A hajítófegyvert (őskori dárdákat, íjakat) én azért nem sorolnám a csodafegyverek közé, mert egyrészt létezett ellene hatékony védelem (pajzs és páncél), másrészt nem volt különleges (minden fél könnyen gyárthatta), harmadrészt nem befolyásolták jelentősen a háborúk menetét (a szúró-, vágó- és zúzófegyverek nem haltak ki, egyszerűen a csata elején mindkét fél sortüzeket zúdított a másikra, de még az 1800-as évek végén is számos csatát a szuronyokkal és szablyákkal vívott közelharc döntötte el. A rádiót én általánosabban, helytől és időtől függetlenül együttműködni képes egységekként; koordinációt lehetővé tevő technológiaként fogalmaznám meg: az első világháborúban a németek például szinkronizált órákon alapuló támadás segítségével arattak győzelmet az oroszok felett, ma pedig a műholdak és az internet dominál).

@ineednochannelyoutube5384 3 жыл бұрын

@@Elfnethu A hajítófegyverek alatt kifejezetten az ókőkori atlatlt értettem, ami a neandervölgyi ember kihalásában vélhetően igen jelentős szerepet játszott. A többibwn azt hiszem egyetértünk.

@gergom2699 2 жыл бұрын

@@ineednochannelyoutube5384 Miért hiszi azt sok ember hogy a neander völgyi embert kiírtota egy másik ember fajta? Csak a kevesebb élelem miatt (sokkal nagyobbak voltak a bölcs embereknél) éhenhaltak.

@TheLordKROK 10 ай бұрын

Egyetértek veled. 1. Meglepetést okozzon az ellenfélnek 2. Hatékonyabb legyen, a korábbi hasonló/nem hasonló eszköznél 3. Újszerű legyen 4. Akár alacsonyszámban is elegendő legyen a harctéren 5. Az ellenség ne rendelkezzen vele Ha így nézem, akkor mind a ME163/ME262 mind a B29, Dreadnought, de akár az Atomic Annie, vagy az első tankok és még sok más eszköz is mind "csodafegyver" volt tulajdonképp, - vagy ma akár a drónok - fontos azonban megjegyeznem, hogy idővel ezek is elavulttá válhatnak!

@arandomguy1715 4 жыл бұрын

10:15 Ez a kép benne van a puskák és sorozatlövő kézi lőfegyverek nagy enciklopédiámba!

@Elfnethu 4 жыл бұрын

Az a könyv egy kaki. Hiába szépek a képek, ha menet közben újrakezdődik az oldalszámozás és lehetetlen benne keresni. De amúgy nekem is megvan.

@andrislinder1241 3 жыл бұрын

Hallottál már a görögtűz modern változatáról a napalmról?

@Elfnethu 3 жыл бұрын

Már a második világháborúban is használták, ezért annyira nem új, de én nem mondanám csodafegyvernek: az előállítása nagy mennyiségben drága és rendkívül veszélyes, a legnagyobb probléma mégis a célba juttatása. A modern robbanóanyagok minden potenciális célpont megsemmisítésére képesek, tehát egy napalmmal töltött lövedék vagy rakéta nem jelentene érdemi előnyt, miközben a modern harctér alapja a folyamatos mozgás és a teljes légi fölény, ezért a napalmot tartalmazó fegyvert valószínűleg el sem tudnák indítani vagy ha igen, a célpont elmenekülne, ráadásul kérdéses, hogy egy zárt, NBC-védelemmel rendelkező harcjárműben milyen kárt tenne egy kis tűz. (a napalm elsősorban statikus bunkerek és növényzet pusztítására alkalmas).

@bercelkollarik6400 4 жыл бұрын

hidrogénbomba??

@dorottyatamasnekecskesdoro3848 4 жыл бұрын

Régen az 1. Világháborúban a tank csodafegyvernek számított de miután kitudták lőni azóta nem csodafehyver.

@barnabasgeiger9161 4 жыл бұрын

De abból is kifogyhatott a benzin a lőszer vagy elakadhatott. Tehát az sem volt az már akkor mikor az elsőt megcsinálták

@mozeskertesz6398 2 жыл бұрын

@@barnabasgeiger9161 műszaki hibáról nem is beszélve...

@TheLordKROK 10 ай бұрын

Ezen szempontok alapján amit te támasztasz valóban nem léteznek és nem is fognak létezni csodafegyverek. Nekem kicsit más a definicióm és így léteztek már, és még fognak is : 1. Meglepetést okozzon az ellenfélnek 2. Hatékonyabb legyen, a korábbi hasonló/nem hasonló eszköznél 3. Újszerű legyen 4. Akár alacsonyszámban is elegendő legyen a harctéren 5. Az ellenség ne rendelkezzen vele Ha így nézem, akkor mind a ME163/ME262 mind a B29, Dreadnought, de akár az Atomic Annie, vagy az első tankok és még sok más eszköz is mind "csodafegyver" volt tulajdonképp, - vagy ma akár a drónok - fontos azonban megjegyeznem, hogy idővel ezek is elavulttá válhatnak!

@NoraTheCreator117 4 жыл бұрын

A kard és a pajzs mindig együtt fejlődik. Vagy ha nem is együtt, de az egyik mindig utol fogja érni a másikat. És talán pont ezért vagyunk egyelőre biztonságban (és az atomfegyverek esetében az emberiség kiirtásának lehetősége miatt).

@kristofantal8801 3 жыл бұрын

A kardoknál általánosan meghatározóbbak voltak a lándzsák/dárdák és egyéb szálfegyverek a valós történelemben. A kardok használatát csak a popkultúra, pl. filmek, TV sorozatok erőltetik...

@NoraTheCreator117 3 жыл бұрын

@@kristofantal8801 ez egy metafora akart lenni arra, hogy a haditechnika (kard) és az ellene való védekezés (pajzs) mindig úgy fejlődik, hogy megmaradjon köztük az egyensúly

@kristofantal8801 3 жыл бұрын

@@NoraTheCreator117 Értem. :) Egyébként gondoltam aztán utólag arra, hogy ez egy metafora akart lenni, de nem voltam biztos benne, szóval azért írtam le. :)

@daniszanto5900 4 жыл бұрын

Én inkább variálok egy kicsit és azt mondom, hogy az atombomba SZUPERfegyver.

@marksomfai9517 11 ай бұрын

A kakolubnal nem egyszerubb ha mar a tank kozelebe jutottal molotov koktellal felgyujtani a francba az nem csak a blokkot mindent tonkrevag es meg a mai benzinar mellett is filleres egyszeruen nem is gyarthato hanem takolhato eszkoz

@padospados56 2 жыл бұрын

a corona virus is megfelel.megbénitotta a világot,pár saját kinai is meghallt,de azért nem baj.és a sok home office meg hasonlók miatt annyi igény lett a kinából érkezö elektronikai dolgokra hogy ugy szabták a árakat ahogy akarták

@viktorstavinovszky6721 4 жыл бұрын

Mágnespuska, mágnes fegyver (railgun). Egyébként a legjobb fegyver ami tarol rendesen : A gazdasági fegyver.

@makettezzunk 4 жыл бұрын

Azért az atomfegyver fejlesztéséről nem mondanám, hogy "nem túl drága, vagy bonyolult", mert iszonyatosan drága volt és a kor szinte összes mérnöke és fizikusa kellett hozzá :)

@Elfnethu 4 жыл бұрын

Természetesen minden relatív, de az amerikaiak úgy tudtak atomfegyvert fejleszteni, hogy közben minden mást is csináltak (meg hát zajlott a második világháború is), de nem vágta őket földhöz a dolog és mára tucatnyi ország épített összesen több ezernyi atomfegyvert, míg például a holdra egyetlen ország emberei léptek.

@ineednochannelyoutube5384 3 жыл бұрын

Nem volt iszonyatosan drága. Olcsóbb volt (de kb százszor) mint az azt hordozó repülögép kifejlesztése.

@makettezzunk 3 жыл бұрын

@@ineednochannelyoutube5384 Nem számítottam már válaszra, de köszönöm. Utána olvastam alaposabban, és döntse el iszonyatos-e vagy sem. Amikor Amerika beszállt a háborúba, akkor a 43-as védelmi költségvetésük 45 milliárd dollár volt. Ebbe ugye minden beletartozik, vagyis a háborúban nem részt vevő támaszponton használt wc papír is. A fejlesztésre ezen belül nem tudom mennyit költöttek akkor. A mai költségvetésnek ez az 1/6-a, vagyis a működési költség nélkül valószínűleg (bár nyilván itt a gyártás volt több), ha nagyobb arányokat is veszünk, akkor mondjuk legyen 10 milliárd. A Manhattan projectről azt találtam, hogy 2 milliárdba került és 130.000 ember dolgozott rajta a B29 fejlesztás 3 milliárdba. Vagyis a kettő együtt, mert valóban összetartoztak, 5 milliárd vagyis szerintem a teljes fejlesztésük fele. Az én szótáramban az a abszolút iszonyatosan drága.

@Ssniper4567 4 жыл бұрын

2:53 az 1. ponton két jel van

@Elfnethu 4 жыл бұрын

Direkt: ahogy elhangzik, a 4-ből 2,5 feltételnek felel meg.

@engineermerasmus2810 4 жыл бұрын

Hát aki kitalálta a nukreális rakéta vetőt az nem gondolkodott a hatótáv problémáin.

@Elfnethu 4 жыл бұрын

Véleményem szerint az összes taktikai atomfegyver értelmetlen (gyakorlatilag veszélyesebbek a saját csapatokra, mint az ellenségre), de kétségtelenül a Davy Crocket viszi a prímet: az M28-as indítószerkezettel 2000 méteres maximális hatótávolság?! Nem tudom, ezt hogy gondolták (az 1962-es Little Feller I teszten távirányítással indították), de a minimális hatótávolság mellett a tipikus taktikai atomfegyver kérdés is érdekes - ez egy támadó fegyver, a találat után a katonáknak azonnal át kellett volna gyalogolniuk a halálos sugárfelhőn. Talán ezzel függ össze, hogy a Little Feller I volt az utolsó amerikai felszíni atombomba-teszt.

@koppanypalfalvi628 4 жыл бұрын

@@Elfnethu egyetlen olyna fegyver típus létezhet ami teljesíti a csodafegyver összes kritéeiumát mégpedig az antianyag ágyúk amik antianyagot lőnek és mivel nem lehet kivédi csak hihetetlen vastag páncélzattal (hihetetlen vastag páncélzat= minimim 5 kilóméter vastag és teljesen tömör) valamint csak megfelelő fejletséggel állítható elő ezért csak azok a fajok rendelkezhetnek vele amiknek volt elég idelye így az már nevezhető csodafegyvernek és persze a hatótáságával sem lenne probléma mivek gyakorlatilag végtelen a hatótávolsága egy olyannak és ha eléggé nagy a lövés akkor akár egész bolygókon is áthatolhat könnyedén vagy amásik lehetőség a csodafegyverre az a feketelyuk mivek kivédhetetlen és igaz hogy baráti csapatokta is hathat de csak akkor hogyha nem terhelik túl mielőtt odaérnének a mi csapataink amire meg van megoldás vagyis a feketelyukak túlterhelésére de az jó pár hétug eltartana végtelenül fejlett tecnológiával is de ami inkább csodafegyver az hát bizony az antianyag fegyverek

@peter19970911 4 жыл бұрын

Antianyag fegyver pedig még a nagyon messzi jövő maximum,ugyanis hiába hogy az univerzum 95%-a belőle áll,egyelőre senki se érti meg hogy hogy is létezhet egyáltalán

@daviderdei1920 4 жыл бұрын

A Me 262-est tudták elegendő számban gyártani csak nem volt hozzá elég pilóta

@MrSatoSS 4 жыл бұрын

1430 db nem sok főleg 44-ben. Pár évvel korábban viszont elegendő is lett volna.

@Apocalypse0505hun 4 жыл бұрын

Sajnos közel se volt belőlük elég. Illetve a meglévőknél is hatalmas problémát jelentett, hogy rossz minőségű alapanyagot kellett felhasználniuk. A hajtóművek tönkre mentek stb. Egész egyszerűen nagyon nem volt lehetőségük az ellenséggel harcba keveredni, mert vagy a földön lebombázták őket, vagy nem volt alkalmas reptér ,hogy felszálljanak, vagy a rossz alapanyagok miatt meghibásodtak és lezuhantak.

@darklysm8345 4 жыл бұрын

@@MrSatoSS 1400 darab nem sok? Nem nagyon értessz a hadi iparhoz lól

@MrSatoSS 4 жыл бұрын

@@darklysm8345 Szóval azt mondod 44-ben 1400 elég volt? De inkább számoljunk 45-re mert addigra gyártódott le mind. És azt is úgy hogy közben a lelőt gépek is alkották az 1400db-ot. Mert ez a legyártott mennyiség, nem az álomlány valós száma. De ha szerinted 1400db elegendő, hogy az addigi amcsi és angol légifölényben bármit is kezdjen, hát sajna nem. Csak ugye nem egyszerre szált fel 1400db, és a valóban sok bf, fw-kel sem tudták a légi fölényt leküzdeni, nem hogy vissza szerezni. Amúgy ha a hadiiparra térsz már ki, ami ugye a gyártás. Akkor egy 44-45 ös háború/bombázások közti 1400 db jó szám. Csak nem elegendő. 45-ben még egy maus legyártása is jó számnak számít ennyi erővel, ha azt nézzük hogy a német hadiipar addigra már szarban volt. Na vagy egy magyar gyárnak 1db ME262-es is nagyon jó számnak számít ha az akkori magyar viszonyokat nézzük, szóval végkép nem értem miért a hadiiparral példálózol. De ugye én azt emeltem ki hogy 1400db édes kevés volt arra hogy csodafegyver legyen, vagy hogy bármit is fordítson. Amit a videóban is említenek hogy nem tudták kellő számban gyártani. Azt meg még hozzá téve hogy prototípus ebből (szinte) nem is létezett, mert azt küldték a frontra. Pont mint a tiger II, csak míg az kiforrott a háború végére, az ME nem. Így számolhatsz úgy hasra ütve hogy 1000db v1-es prototipus, 200 v2-es, és 200db v3-as ami már mondhatni kiforrott szerkezet volt. Na de arról meg szintén nem is beszélve hogy 1400db különböző feladatokra voltak megcsinálna, még csak azt sem lehet mondani hogy mind vadász. De ahogy mondom 41-42-ben bőven elég lett volna, 44-45-ben édes kevés. (persze ha még mindig belenézzük hogy szar helyzethez képest jó hogy lefutottak a futószalagon, akkor nagyon jó szám)

@darklysm8345 4 жыл бұрын

@@MrSatoSS közel sem mondtam hogy elég, de kurvára nem kevés. Tudnillik jópár országnak pár száz gépe volt összesen. Nyílván nem a háborút befolyásoló mennyiség, de önmagában kurvára nem kevés.

@tamaskoszegilaszlo5596 4 жыл бұрын

Tigris 4 az volt

@laszloelias7361 4 ай бұрын

Az atom bombának nincs semmi értelme.Szerintem ki kéne vonni a tömegpusztító fegyvereket.

@jozsefnagy5600 4 жыл бұрын

Hali. Szerintem csoda fegyver ős apáink használták! Úgy hivták vissza csapó íj! 🤔

@Elfnethu 4 жыл бұрын

A visszacsapó íj nem meríti ki a csodafegyver fogalmát, mert pl.: a 955-ös Augsburgi csatában a használata ellenére a magyar fél vereséget szenvedett.

@jozsefnagy5600 4 жыл бұрын

@@Elfnethu hali. O. K azt értem de előtte?🤔😉

@jozsefnagy5600 4 жыл бұрын

@@Elfnethu hali. Még egy vélemény. A csatában nem a fegyver mondott csödöt, hanem a taktika. Amit ki ismert az elenfél! Szerintem! 🤔 Jó a videóid csak igy tovább. 👍👏

@mihalyszekely4529 4 жыл бұрын

Sajnos a csodafegyver csődöt mondott, mert őseink hátrafelé nyilaztak, és az ellenség elölről támadott 😂😂😂

@kristofantal8801 3 жыл бұрын

@@jozsefnagy5600 Idővel viszont az íjak, számszeríjak, stb. is alapvetően csődöt mondtak, mert a 15. század közepére teljesen kifejlesztett lemezvértek ellen már a legerősebb kézi íjak és számszeríjak páncéltörő nyílhegyei (pl. bodkin) sem bizonyultak hatékonynak (kiviteles helyzeteket és hasonlókat hagyjunk, mert azok mindig előfordulnak), és a lőfegyverek fokozatosan (viszonylag gyorsan) kiszorították őket a 16-17. században. Például a mohácsi csatában a magyar gyalogság egy meghatározó része már puskákkal (arkebúzokkal) volt felszerelve, a janicsárokról nem is beszélve...

@witherbrine2057 4 жыл бұрын

Na a Schwerer Gustav a Naci csoda

@pecetabla8042 4 жыл бұрын

A V1-es az tuttommal nem rakéta

@Elfnethu 4 жыл бұрын

ha nem rakéta, akkor mi és főleg miért? (ezt nem bosszantásból kérdezem) Én azt gondolom, hogy a V-1 egy olyan...izé. Egyes források rakétának nevezik, ami olyan, mint egy RPG-7-est rakétavetőnek nevezni: technikailag helytelen, de így terjedt el a magyar nyelvben, ezért így remélhetőleg mindenki érti, miről van szó. Más források a típust lüktető sugárhajtóműves szárnyas bombának nevezik, de a bomba meghajtás nélküli ejtőfegyver, akárcsak a siklóbomba. Megint más források egyfajta korai robotrepülőgépnek (vagy tükörfordítással cirkálórakétának) tekintik, noha indítás után már nem lehet parancsot adni és nem képes önálló célkeresésre, egyszerűen követi a giroszkópját, hogy a leszállásról már ne is beszéljünk.

@IGLArocknroll 4 жыл бұрын

@@Elfnethu A V-1 robotrepülőgép ("cirkálórakéta"). Az okfejtésed ott hibádzik, hogy robotrepülőgépnél - tudomásom szerint - nem feltétlen szükséges az önálló célravezetés, és eddig még nem hallottam olyanról, ami képes lett volna landolni. A korai robotrepülőgépek jelentős része inerciális navigációs rendszerrel rendelkezett, és csak egy előre betáplált pontot tudott támadni.

@adrianhun 4 жыл бұрын

@@Elfnethu Szerintem a rakéta az egy jármű meghajtó rendszere márpedig a V-1-et nem rakéta hajtotta, hanem valami torlósugár vagy pulzáló sugárhajtómű, a rakétát onnan ismerjük meg, hogy nem a környezetéből veszi az égéshez szükséges oxigént hanem magával viszi, ezért tud a világűrben is működni (azt nem tudom, hogy van -e tankönyvi definíciója a rakétának) úgyhogy én is azt mondnám, hogy a V-1 az egy izé , de nem rakéta

@pecetabla8042 4 жыл бұрын

@@Elfnethu köszönöm a választ! Csak azért írtam mert "szárnyasbomba"-ként olvastam róla meg hogy a V2 rakétának a működését is leírta ami különbözött a V1 működésétől (V2 működése röviden: elindították felment retek magasra elkezdett zuhanni kikapcsolt a meghajtás és kis eséllyel talált célba. Természetesen másoknak írom le nem neked mivel úgyis tudod. V1 működése röviden: max300 méter magasan repült 250km/ó ment nagyobb pontosság cserébe kisebb pusztítás.)

@molnibalage83 3 жыл бұрын

@@Elfnethu Manőverező szárnyasbomba. Nem rakétahajtóműve van, hanem plusjet hajtóműve. Amit, ma balfék módon "cirkálórakétának" hívnak, az ehhez van legközelebb, mert azok gázturbinás hajtóművel bírnak. Mind a pulsejet, mint a gázturbina a levevő oxigénjét használja. Ehhez képest a rakéták viszik magukkal az oxidálóanyagot is., kivéve egyes torlósugárhajtóműves rakéták, mint pl. a Meteor vagy a 2K12 Kub rakétája. Valójában a V-1 közeli rokona a BGM-109, ami "intelligensebb" nála, és másfajta, hatékonyabb hajtóművel bír, de lényegében az is "flying bomb". Az angol is így hívta. Valahol mulatságos, hogy ők is elfelejtették, hogy mit és mindek kéne hívni... Mert ma a cruise missile annyira elkoptatott kifejezés lett, hogy minden vacakra ráaggatják...

@sandorpikali6786 4 жыл бұрын

Tudok egy csodafegyvert, ami nagyjából mindent tud azon kívül, hogy az ellenségnek is van. Képzelj el egy cigarettás doboz méretű drónokból álló több millió darabszámú rajt, ami egyszerűen megtelepszik egy város háztetőin, és ha valaki kimenne az utcára, a feje fölé repül egy drón, és felrobban. Kvázi olyanok lennének a városok, mint most Milánó. Könnyen tömeggyártható, olcsó fegyverrendszer, könnyen átcsoportosítható, bővîthető, korlátlan ideig fenntartható.

@Elfnethu 4 жыл бұрын

Ezzel két bajom van: egyrészt a raj alapú drónok fejlesztése még mindig gyerekcipőben jár, másrészt mi akadályozza meg az ellenséget, hogy ők is gyártsanak hasonló fegyvert? Vagy felszereljenek szúnyoghálót? Ugyanaz lenne, mint az atomfegyvereknél: én sem vetem be az enyémet, ha te sem a tiédet, ergo a fegyver használhatatlan.

@sandorpikali6786 4 жыл бұрын

@@Elfnethu Pont az a lényeg, hogy mindenki le tudna állítani komplett városokat, nem számítana semmilyen űrtechnika. Például, jön egy harckocsi dandár, pöffeszkedik egy kicsit, aztán nem tudnak kiszálni belőle a katonák. Most is vannak olyan programok, melyek járműveket hangolnak össze.

@sandorpikali6786 4 жыл бұрын

@@Elfnethu A tökéletes fegyver.

@IGLArocknroll 4 жыл бұрын

@@sandorpikali6786 És hogy irányítanád a drónrajt? Mesterséges intelligencia, és az autonóm harci drónok még igencsak messze vannak, a távirányítás zavarására pedig már most is vannak hadrendben lévő, jóformán bármilyen alvázra telepíthető rendszerek (Kraszuha vagy a Repellent-1 például).

@sandorpikali6786 4 жыл бұрын

@@IGLArocknroll Lehetne sima hőkamerás célkereső, ami mindent megtámad ami előre kalibrált hőértéken belüli értéket mutat. A feladata nem katonai célpontok támadása, hanem polgári élőhelyek kontrollja. Ilyen kihalt városokat eredményezne mint most az olasz városok. Például, ha megzsarol egy birodalom, mint brüsszel, moszkva, vagy washington, egyszerűen leállítom az egész várost. Nincsenek halottak, csak az otthon éhező milliók. És nem lehet ellene tenni semmit, mert soha, egyetlen politikus se merné mondani, hogy menjetek nyugodtan, nem lesz semmi baj.

@auroraszabo4168 4 жыл бұрын

A kommetmicsodaert

@TiberiusREXmusic90 4 жыл бұрын

A 4 kritériumba miért írtad bele azt hogy drága? Egy csodafegyver milyen legyen ha nem drága? :D Ne hülyéskedjünk már. Ha tényleg nagyon hatékony akkor igenis megvan a költsége. :)

@Elfnethu 4 жыл бұрын

Ahogy más megjegyzésre válaszolva is írtam, a magas ár relatív. Egy több milliárd forintos eszköz egy magánszemély számára szinte felfoghatatlanul drága, de egy ország számára aprópénz (pl.: egy légvédelmi Patriot rakéta darabára kb. 1 milliárd Forint). Ugyanakkor miért kellene egy eszköznek drágának lennie? Szűken vett értelemben a csodafegyverrel szemben támasztott egyetlen elvárás a kiemelkedő hatékonyság és esetleg az, hogy az ellenség ne tudjon ellene védekezni. A középkori görög tűz például ugyan nem klasszikus csodafegyver, de az elvárások felének megfelel és rendkívül olcsón előállítható.

@TiberiusREXmusic90 4 жыл бұрын

@@Elfnethu Egyrészt ha valami olcsó akkor azt egy másik ország is könnyen le tudja másolni. Vagy legalábbis könyebben. Maga az hogy csodafegyver már magában hordozza azt hogy az a termék olyan amiből ritka és kevés van.Ha valamit könnyű és olcsó lenne előállítani akkor az mitől csoda? Minden termék annyit ér ami munkát belefektettek.Ha annyira gyakori akkor hamar elvesztené az értékét.Mivel ahogy írtad minden relatív és nézőpont kérdése, lehet hogy az első puska is csodafegyvernek minősült, de mivel olcsó és sokat gyártanak belőle, úgymond beleszürkült a hadviselésbe és alapelemmé vált. Ebből is látszik hogy ha egy csodafegyver nagyon olcsó lenne akkor tömegesen gyártana mindenki és elvesztené az értékét hisz másoknak is van. ( Vagy kihalna az emberiség). Például a DOOM játékban a BFG 9000 szerintem csodafegyver. És igen nagyon drága és ritka de lényegében bármit elpusztít és nem lehet védekezni ellene. Na most képzeld el ha minden katona BFG-vel szaladgálna mert ugye olcsó. :D Kicsit fura lenne. Ráadásul a mérnökök akkor úgyis nekiállnának egy még erősebb fegyver készítésének amiből valóban csak kevés van mert olyan erős. és ebben a pillanatban az eredeti BFGmár el is vesztette volna a csodafegyver státuszát.

@bercelkollarik6400 4 жыл бұрын

hidrogénbomba nem okoz jelentős sugárfertőzést

@Elfnethu 4 жыл бұрын

A hidrogénbomba még több sugárzó anyagot termel, mint egy "hagyományos" atombomba. Az igaz, hogy a hasadóanyag nagyobb részét alakítja át, ugyanakkor a magas kiégési szintet ellensúlyozza a robbanás nagyságrendileg nagyobb hatóereje, amelyet ráadásul a lényegesen nagyobb lövéshullám sokkal távolabb szállítana (arról nem is beszélve, hogy a hidrogénbomba hidrogénje trícium, ami egy radioaktív izotóp). Természetesen a robbanás magassága is számít, pl.: az eleve igen jó hatékonyságú szovjet Cár bomba (a legnagyobb hatóerejű hidrogénbomba) 4 km magasságban robbant, ezért a felszínen a sugárzás minimális volt. Jól hangzik, hogy a Cár bomba radioaktív sugárzása kevesebb, mint 3% volt, kivéve, hogy maga a robbanás több mint 1500-szor nagyobb erejű volt a Hirosimára ledobott Little Boy bombánál.

@martini2334 4 жыл бұрын

Csoda fegyver ellen a legjobb vèdelem (atom bomba) ellen egy hűtő csak nagy esèlyel benne ragadhatsz (legalább is èn így hallottam

@venator5 4 жыл бұрын

Aligha fog használni. Egy atombomba - sugároz nem érhet a fénye - hatalmas lökéshullámot gerjeszt - tűzet gyújt. Egy hütö aligha lesz elég.

@dababy3072 4 жыл бұрын

Indiana Jones?

@martini2334 4 жыл бұрын

@@dababy3072 👏👏👏👏👏👏👏👏👏👏👏👏👏👏👏👏👏👏👏👏👏👏👏👏 eszt pont azért írtam ki hogy (megvéd a hűtő az atom bombátol) mert kíváncsi voltam hogy kinek jut eszébe a Indiana Jones és csak elmondom nem hiszem én se hogy megvéd a hűtő